A himnusszá lett tiltott dal

Ki tudja, merre, merre visz a végzet

göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped

Csaba király a csillagösvényen.

(Mai változata: Csaba királyfi csillagösvényen)

Refrén:

Maroknyi székely porlik, mint a szikla

népek harcától zajló tengeren,

fejünk az ár ezerszer elborítja,

(mai változata: fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,)

ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, istenem!

(mai változata: ne hagy elveszni Erdélyt, istenem!)

Ameddig élünk magyar ajkú népek

megtörni lelkünk nem lehet soha,

szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,

(Mai változata: szülessünk bárhol, világ bármely pontján,)

legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

(Refrén)

Keserves múltunk - évezredes balsors:

tatár s török dúlt, labanc rabigált,

jussunk e honban, székely-magyar földön

szabad hazában élni boldogan.

Ezt a verset Csanády György írta 1921-ben, zenét Mihalik Kálmán szerzett hozzá. A szöveg eredetileg az 1920-ban, a szégyenletes trianoni döntés után létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete önsegélyező és kulturális szervezet évenkénti ünnepélyes találkozójára, a májusi nagyáldozatra készült. A megzenésített verset először 1922. május 22-én adták elő Aquincumban. A zeneszerző, Mihalik Kálmán néhány hónappal később meghalt, temetéséről aláíratlan szerkesztőségi cikkben emlékezett meg az Új Élet. Leközölte a dal teljes szövegét, immár Székely himnuszként aposztrofálva. A cikk írója alighanem maga Csanády György volt, lévén ő a lap szerkesztője.

A "himnusz" Erdélyben, néhány esztendő kivételével, egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt. Ám hiába büntették éneklését, titokban, szűk körben nehéz dallama ellenére is énekelték. A dal ma ismert változatát 2009. szeptember 5-én, a Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen fogadták el  Székelyföld hivatalos himnuszának az önkormányzati képviselők. (Forrás: wikipédia)

Itt meghallgathatják:

www.youtube.com/watch?v=jaj-aT6Wd6s

(Szolnok, 2009., előadja: Bor Panka)