A Maros megyei település, Bözödújafalu nem az egyetlen, amely pusztulásra ítéltetett. Nem kevés időmbe telt, amíg találtam két másikat is, amelyeket gátépítés vagy víztározó létesítése miatt süllyesztettek víz alá. Vagy anyagi haszonszerzés állt a háttérben.
Ez utóbbira példa Szászavinc, az az Erdélyi-középhegységben található falu, amely a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott, és amelyet a verespataki rézbánya hordaléka árasztott el. A veresvölgyi réz kitermelését és a bánya nyitását Nicolae Ceauşescu engedélyezte 1977-ben. A bányának kezdetben a helyiek is örültek, mivel jól fizető munkahelyeket reméltek tőle. Azonban a rézbánya nyitása miatt a Szászavincen élő 400 családból 300-nak kellett elhagynia az otthonát, mert házaikat bányahordalék lepte el.
Az egykori település helyén most egy mérgező tó található. A bányahordalék áradása 1986-ban kezdődött, ekkor még több mint 1000-en laktak a településen. A zavaros hordalék ellepte Szászavinc nagy részét. Már csak a templomtorony látszódik, amely egykoron egy dombon állt a falu fölé magasodva. A környezetvédelmi minisztérium szerint körülbelül 15 millió euró kellene a katasztrófa sújtotta terület megtisztításához és teljes helyreállításához. Az 1989-es román forradalom előtt egyébként még több mint 3000 ember dolgozott a rézbányában, mára már csak alig 200. Az egykori Szászavinc körüli területen pedig napjainkban nagyjából 20 ember él. (Forrás: Érdekes világ, fotó: Marius Roman)
A másik falu Béles, vagy Jósikafalva Kolozs megyében, a bánffyhunyadi járásban, Kalotaszentkirálytól "jó két székelykilométerre", a gyalui havasok és a Vigyázó között. A falu lakóit 1970-ben felköltöztették a hegyre, helyére víztározó került. Alacsony vízállásnál még ma is láthatók a romok. Egyes útibeszámolók szerint ilyenkor csónakból a templom tornyát meg lehet érinteni.
Ilyen volt egykoron, amikor még kilátszott a templom. (Fotó:multicolor.hu)
És ilyen ma:
(Fotó: utazom.com)