Ahol Mátyás bölcsője ringott - Kolozsvár
Hősiesen bevallom, nekem Kolozsvárról nagyon-nagyon sokáig az az operett dal jutott eszembe, hogy "Szép város Kolozsvár", no meg Gheorghe Funar, a hírhedten magyargyűlölő polgármester. Az viszont a legkevésbé sem, hogy itt született Mátyás király, és azt sem tudtam, hogy itt található a házsongárdi temető. Mátyás király az én korosztályom számára, azt hiszem, megmaradt mesehősnek, akiről rengeteg mondát olvashattunk annak idején Szép Ernő tollából (is). A házsongárdi temető pedig valahogy önállóan létezett, a hírekben számomra sosem kapcsolódott össze a várossal. Szégyen ide, szégyen oda, hézagos történelmi ismereteim (török hódoltság, a három részre szakadt Magyarország, Mátyás és az erdélyi fejedelmek, királyok és dátumok) a feledés homályába vesztek.
Hát, a várost szépnek nem mondanám, kivéve a történelmi óvárost, de nézzük, nagyon röviden, mit mondanak róla az írások.
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második, az Európai Unió 96. legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye. A történelmi Erdély szívében, az Erdélyi középhegység és az Erdélyi medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Számos műemléke közül a legnevezetesebb a Szent Mihály templom és előtte a Fadrusz János alkotta Mátyás-emlékmű.
Maga a város a XI. század első felében alakult ki. 1241-ben a tatárok ezt is feldúlták, így, a lakosságot pótolandó, 1272-ben szászokat telepítettek be ide. A XV. században lakossága már felerészben magyar, felerészben szász volt. Ezt tanúsítja egy 1458-ból fennmaradt rendelet, amely szerint a város vezetőségét, a "százférfiak tanácsát" (centumvirátus) 50 magyar és 50 szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Mellettük kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának.
Kolozsvár főtere a XV-XVI. században számos kivégzés helyszínévé vált. 1468. január 19-én a Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit végezték itt ki. 1514-ben, a parasztsereg veresége után vezetőjét, Lőrinc papot itt égették meg. Ugyancsak itt lelték halálukat az elfogott trónkövetelők 1575-ben Báthory István parancsára. És itt fejeztette le a lázadó nemeseket Báthory Zsigmond fejedelem 1594 augusztusában.
Ám ennél örömtelibb eseményekkel is szolgálnak számunkra a krónikák. 1585-ben itt alapította Báthory István Erdély első egyetemét, amelyet a jezsuiták vezettek. 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.
Kolozsvárnak számos híres szülöttje van. Többek között 1443. február 23-án itt született Hunyadi Mátyás magyar király, 1557. január elsején pedig Bocskai István erdélyi fejedelem. Szülőháza néhány lépésnyire, szemben található az „Igazságoséval”. Az unitárius egyház megalapítója, Dávid Ferenc is kolozsvári származású, akárcsak Reményik Sándor költő. 1802. december 15-én itt született a híres matematikus, Bolyai János, 1873. december 30-án gróf Bánffy Miklós író, politikus és külügyminiszter, az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja.
Ha nem bánják, a szülőházak és falaikon az emléktáblák helyett, amelyekről bárki találhat fotókat a világhálón, inkább néhány életképet mutatnék.
Mátyás király szülőházának tövében (egyébként ez Kolozsvár legrégibb emeletes épülete) ez az asszony nem tétlenül várja a lehetséges vevőket. Újabb szépséget hímez. Amúgy rengeteg turista volt a téren, de egyetlenegy sem ment a közelébe.
Szemközt, Bocskai szülőháza előtt is a vendégeket várják ebben a hangulatos büfében.
A Mátyás király szülőháza előtti tér.
Valahol a belvárosban...