Orbán Balázs - a nagy székely utazó
Aki Erdélyországban jár, egészen bizonyosan találkozik Orbán Balázs nevével. A nagy székely utazó 1859-től csaknem 10 éven át járta Székelyföldet, eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Jegyzeteiből, fotóiból egy hatkötetes mű született "A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból" címmel. Ha a székelyek történelméről van szó, még ma is az ő művét tartják a legautentikusabb forrásnak, bár akadnak ma már, akik úgy tartják, a székelyek igaz történetét máig sem tárta fel teljes mélységében senki.
Ez a tudós férfiú a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely család sarjaként. Apja a francia háborúk katonatisztje, anyja félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz vagy görög családból származott. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd a református gimnáziumban, mivel utóbbiban ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott. Az ifjú alig 17 esztendős, amikor családjával elhagyja szülőföldjét. Konstantinápolyba utaznak a rejtélyes körülmények között elhunyt velencei származású nagymama örökségének átvételére. Mivel hosszú pereskedés után is csupán a mesés vagyon töredékéhez jutott csak hozzá, kitanulta az órásmesterséget, majd, élve a lehetőséggel, beutazta a Közel-Keletet. A Szentföldön felkereste a bibliai helyeket, ahol erdélyi magyar és román "beduinokkal" is találkozott, akik a besorozás elől szöktek el. Egyiptomban megmászta a piramisokat. Bejárta Kis-Ázsiát. Utazási élményeit később hat kötetben jelentette meg "Keleti utazás" címmel.
Az antik görög kultúra emlékeit tanulmányozva Athénban értesült a magyar forradalomról, és egy szabadcsapattal el is indult haza, ám útközben már a bukásról értesült. Ezután a magyar emigránsokat segítette, valószínűleg így került Kossuth környezetébe is. Mivel a császári hatóságok ellenségnek tartották, Londonba utazott, ahol összebarátkozott Teleki Sándorral, és nagy hatással volt rá a szintén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye Orbán Balázsról, hogy "kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát". Csak 1859-ben térhetett haza, s fő művének megalkotása és kiadása után fontos szerepet töltött be a magyar közéletben. 1872-től haláláig a Magyar Országgyűlés tagja volt, az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is 6 kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott, történelmi tanulmányokat írt, újságcikkeket közölt az ellenzéki lapokban. A sors furcsa fintora, hogy éppen a székelyek buktatták ki egy választáskor.
Kalandos életéről nem született regény, amit akár Jókai Mór is megírhatott volna, hiszen Orbán Balázstól hallotta székely tárgyú regényeinek alaptörténeteit. A nagy székely utazó utód nélkül halt meg 1890 áprilisában. Azt még megérhette, hogy az Akadémia levelező tagjává választják...
Orbán Balázs Budapesten halt meg, de kívánságára Szejkefürdőn temették el. Miután a telepen található családi kripta 1908-ban tönkrement, az úgynevezett Borvízoldalban újra eltemették. Egy földcsuszamlás alkalmával azonban rövidesen ez a kripta is összedőlt, ezért 1921-ben újabb temetésre került sor. Ez a sír egy ideig jeltelen volt, végül Haáz Rezső rajztanár tervei alapján 1932-ben elkészült az új síremlék. A II. világháború után a sírkert gyors pusztulásnak indult, végül 1969-ben néhány lelkes udvarhelyi tanár mentette meg. Ekkor készült a ma is látható emlékmű, melyhez 10 székelykapun áthaladva juthatunk fel. A síremlékhez legközelebb álló kaput Orbán Balázs kapujának nevezik, mert eredetileg a szejkefürdői nyári lak bejárata előtt állott.