Székely népviselet

A székely népviselet több eleme is megtalálható más magyar népviseletekben is, a különbség a háziszőttes anyagok használatában nyilvánult meg. A népviseletre jellemző, hogy alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással, házilag készül  gyapjúból, kenderből, lenből vagy ugyancsak házilag tenyésztett juhbőrből. A székely ruhára falucsoportonként változó jegyek jellemzőek, amelyekről a falvak lakói felismerik egymást.
A székely női viselet ingből, rávett bő- vagy selyemmellényből, bő rokolyából és előtte kötényből, télen zekéből vagy bundából, csizmából és fejrevalóból állt. Legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A női ruházatra életkor szerint más színárnyalat jellemző. Az idősek fekete vagy más sötét színű ruházatot hordtak. A szoknya mellé ugyanabból az anyagból készült blúzt és fekete kötényt. A középkorúak kissé élénkebb színű, bordópiros-fekete csíkozású viseletet hordtak fehér blúzzal és a szoknya anyagából készült mellénnyel és ugyancsak fekete kötényt. A fiatalok, gyermekek fehéret vagy élénkpiros-fekete csíkozású szoknyát viseltek ugyanolyan mellénnyel, fehér blúzzal és fehér köténnyel.

Az idősebb korosztály öltözékét fekete csizma egészítette ki, a fiatalokét pedig piros. Az egyes darabok az életkor mellett bizonyos állapotot is jelöltek: a párta a leányságot, a főkötő és a fejkendő a férjes asszonyt, illetve gyermekes asszonyt.

A férfiak viselete ingből, mellényből, harisnyából, zekéből, kalapból és, csizmából állt. A féri inge len vagy kendervászonból készült. Nadrágja, amit harisnyának mondanak, ványolt nyersfehér gyapjúszövet. Erre került a zsinórozás vagy a vitézkötés. A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, melynek csak zsinórzata változik vidékenként, falunként. A főrevaló nyáron a fekete kalap, télen a báránybőr sapka. Az általánosan hordott lábbeli a csizma volt. (Forrás: csikportal.uw.hu)