Tudta, hogy...

...honnan ered a kürtőskalács?

A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra.

Fritz Hahn heidelbergi cukrászmester, a tudományterület klasszikusa feltárta, hogy rúdra tekert kőttestésztából (kelt tésztából) készült süteményt már Krisztus előtt 400-ban is készítettek a görög nyelvterület Dionysos ünnepségein. Ez az "Obelias-kenyér"körülbelül egy méter hosszú lehetett, és két ember hordozta a vállán.

A középkori forrásokban már a mai süteménycsaládhoz jóval közelebb álló recepteket találunk, de a kürtőskalácsra utaló első ismert írásos dokumentum 1679-ből az Erdélyi Fejedelemség Kolozs vármegyéjének Úzdiszentpéter nevű falvából származik: „Kürtős Fánk Sütéshez valo fa nro. 1”. A dokumentum eredetijének a Kolozsvári Állami Levéltárban nyoma veszett.

Nem sokkal később a süteményt már az erdélyi nemesség jól ismerhette, sőt a szomszédos Moldva elitje is szemet vetett rá. Feltűnő, hogy Metamorphosis Transylvaniae című írásában Apor Péter meg sem említi a kürtőskalácsot a nagy múltú, magyaros jellegű erdélyi ételek sorában, pedig azt már készítették felesége konyháján. Habár a konzervatív torjai nemes jól ismerhette a kürtőst, azt egyértelműen az osztrákok által közvetített új divatnak tarthatta, s így emlékiratában nem írta le az akkor már az erdélyi elit körében is eléggé népszerű kalácsféleséget. Az erdélyi gasztronómia akkori változásai miatt Apor Péter ki is fakadt: „atyáink szokott eledeleit meg sem ehetjük, hacsak német szakácsunk nincsen”. Mindez azt valószínűsíti, hogy a kürtőskalács korai formája osztrák vagy szász közvetítéssel jutott el a magyar nyelvterületre.

Jelen tudásunk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű, erdélyi szakácskönyvében bukkan föl. A XVIII. század végén viszont a sütemény nemcsak Erdélyben, hanem különböző megnevezések alatt már az egész magyar nyelvterületen elterjedt. Érdekes az a tény, hogy a Szakács mesterségnek könyvecskéje Kolozsvárott 1771-ben kiadott változata meg sem említette a kürtőskalácsot az akkor már igen népszerű kolozsvári káposzta mellett. Ez arra utalhat, hogy ez a sütemény akkor még nem volt szerves része a szerényebb rendű erdélyi családok ünnepi táplálkozáskultúrájának. Később viszont a kürtőskalács sütése az erdélyi népi kultúrában is egyre nagyobb teret hódított.

Orbán Balázs A székelyföld leírása című művének első kötetében (1868) olyan máréfalvi eredetmondát közölt, mely azt is tükrözi, hogy a XIX. század végére a kürtőskalács már mélyen beágyazódott a Székelyföld életvilágába:

„Ugyanis tatárok dulván a vidéket, Máréfalva népe védbarlangjaiba vonult, s midőn a tatárok a völgyen felmenének, a barlangban lévők reájok nyilazván, többeket, s azok közt vezérüket is elejtették. Dühbe jött erre a tatár had, s ostromolni kezdte a védhelyet; de az erős fekvésű védhelyhez nem férhetvén, ostromzárolták, hogy kiéheztetéssel szorítsák önmegadásra. Már elfogyott ostromoltak és ostromlóknak is minden eledele, midőn a barlangban lévők szalmából nagy kürtös kalácsot csinálván, kimutatták s le kiáltottak: Lám mi jól élünk, míg ti éheztek! Mit látva a tatárok, a falu feldulása után távoztak.”

A székelyek és szászok nemcsak átvették a régebbi recepteket, hanem tökéletesítették is azokat. A kürtőskalács kristályos cukorral történő édesítése a székely és szász falvakban csak a XIX. század végén terjedhetett el szélesebb körben, mivel az első erdélyi cukorgyárak csak a század közepén kezdtek el működni (Brassó - 1837, Kolozsvár - 1838), a legjelentősebb botfalusi üzem pedig 1889-ben nyílt meg.

Vajon hányan tudják, hogy

Apáczai Csere János

Benedek Elek

Bethlen Kata

Bolyai Farkas

Bolyai János

Budai Nagy Antal

Gyulai Pál

Jósika Miklós

Kemény János

Kemény Zsigmond

Kőrösi Csoma Sándor

Kriza János

Lónyay Anna

Lórántffy Zsuzsanna

Márton Áron

Mikes Kelemen

Reményik Sándor

Sütő András

Tamási Áron

Teleki Sámuel

Wass Albert

Wesselényi Miklós

a legismertebb erdélyi magyarok közé tartozik?